Gyertyagyújtás advent 2. vasárnapján

Karaffa Attila alpolgármester adventi gondolatai:

 

 

Tisztelt dunaszerdahelyiek, kedves gyerekek!

 

Mikor a lelkem roskadva vittem,

Csöndesen és váratlanul

Átölelt az Isten – olvashatjuk Ady Endre: Az Úr érkezése c. versében.

 

Az adventi időszakban talán az egyik legjobban elgondolkodtató és legjobban kifejező ez az Ady mű. Mindaz megtalálható benne, ami erre az időre jellemző. Az Úr eljövetelére készülünk négy vasárnapon át, az adventi koszorún négy gyertyát gyújtunk meg és végül felragyog a betlehemi fényesség, a kisded megszületése.

 

Készülünk a találkozásra, felkészítjük szívünket és lelkünket az adventi idő alatt a karácsonyi ünnepekre, a Megváltó születésére. Mindezt csendben tesszük, hiszen ez az idő az elcsendesedés időszaka. A hajnali roráté szentmisék is ezt szimbolizálják. A csendet, a nyugalmat, hogy meghalljuk a szívünk hangját, hogy átöleljen bennünket az Isten.

 

A második gyertya meggyújtására készülünk. Sajnos ezúttal is az online térbe költöztünk, hiszen a járványügyi rendelkezések miatt nem találkozhatunk kint a téren, a szépen elkészített adventi koszorúnál. Hiányzik a találkozás öröme, a sok kedves mosoly, a kézfogás és a beszélgetés.

 

Bronzvasárnapnak is hívjuk Advent 2. vasárnapját, a gyertya a reményt szimbolizálja. Azt a reményt, amely minden kisgyermek és felnőtt szívében ott lapul. Reménykedve várakozunk ebben az időszakban a Megváltóval való találkozásra, hogy megtekinthessük a Betlehemben a jászolban fekvő kisdedet, de ami a legfontosabb, hogy megszülessen Jézus Krisztus a szívünkben.

 

Az adventi időszak arra is megfelelő, hogy számot adjunk az év vége előtt egész éves tevékenységünkről, számot vessen az ember az eddig elért eredményeiről. De ugyancsak kiváló alkalom, hogy a jótékonykodás nemes cselekedetét is gyakoroljuk. Fizikai és lelki jótevőkké is válhatunk. Sok embertársunk nélkülözik, rászoruló, de sokan vannak olyanok is, akik csak jó szóra, egy kis beszélgetésre vágynak. Különösen fontos, hogy felkaroljuk az egyedülállókat és vigaszt nyújtsunk nekik. Higyjék el megéri, mert azt a hálát és örömet amit kapunk érte, szívből kapjuk majd.

 

A második gyertyánál félidőhöz érünk, egyre közelebb kerülünk a karácsonyhoz. A városban a karácsonyi díszkivilágítás már fénylik, a kultúrház előtti téren a Betlehemnél sokan megállnak és az adventi koszorúnál is. Jó végigsétálni a korzón, ahol a fák már feldíszítve várják az arra haladókat. Fény költözik a városba és egyre jobban fog ragyogni, ha tápláljuk a szeretet és a megbocsátás lángjával.

 

Kedves gyerekek, az adventi időszakban Ti is készüljetek a nagy ünnepre, az igazi találkozásra. Várjátok már minden bizonnyal a karácsonyt, az ajándékokat. De ne csak azt várjátok, amit kaptok majd, hanem Ti is adjatok. S amit Ti adni tudtok nem kerül sokba. Szüleiteknek szófogadást. tanáraitoknak türelmes viselkedést, ismerőseiteknek egy kedves mosolyt.

 

Tisztelt dunaszerdahelyiek, Advent 2. vasárnapján azt kívánom Önöknek, hogy legyen részük az örömteli és szeretetteljes adventi várakozásban. Viseltessenek türelemmel egymás iránt, töltsenek kellő időt a családjukkal, gyermekeikkel. Segítség egy jó szóval embertársaikat. Kis közösség vagyunk, de nagy szívünk van. Adventben tárjuk ki szívünket, hogy majd karácsonykor helye legyen benne a betlehemi kisdednek, a békének és a szeretetnek egyaránt.

 

Áldott adventi készületet kívánok!